Reggel, a kevlárral erősített gumik ismét az aszfaltba martak és jó tempóban kerekeztünk át a Szigetközön. Levágtunk egy szeletet Szlovákiából, ahol egy nagyon kedves biciklis kolléga átvezetett Ausztriába. Innen már rajta voltunk a Duna menti kerékpárúton, amit Ulm-ig követni fogunk. Az első rész nem érdekes, gyakorlatilag murvás töltésen tekertünk 37 fokban. Aludni az ártér melletti gátőrháznál álltunk meg, mivel nem volt ott senki. sajnos amint lement a nap (amit már nagyon vártunk) kiderült, hogy Duna-szúnyogos nevű helyet választottuk alvóhelynek. Alvásról természetesen szó sem lehetett. A hálózsákon kívűl felzabáltak, betakarózva megfulladtunk. Megdöbbentő, de sűrű káromkodások és csapkodások között vártuk, hogy felkeljen a nap.
Utolsó kommentek